2026. február 24-én tartotta legutóbbi rendezvényét a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Karának Szakkollégiuma. Az eseményen a Kar elismert oktatói – Dr. Sebestyén Krisztina, Dr. Lestyán Erzsébet és Lonovics László – kalauzolták el a hallgatókat a kutatásmódszertan, a nemzetközi tehetséggondozás és a digitális alkotómunka világába.

A programot Dr. Sebestyén Krisztina adjunktus nyitotta meg „Kutassunk, de hogyan?” című előadásával. Az előadás célja az volt, hogy rövid áttekintést adjon a pedagógiai kutatásokról, továbbá ezek fogalmáról, céljáról, tárgyáról és folyamatáról. Az előadás során szóba került, hogy a pedagógiai kutatások sokkal közelebb állnak a pedagógusképzésben résztvevő hallgatókhoz, mint gondolnák, mert pedagógiai kutatást mutatnak be a tanulmányaik zárásaként leadandó szakdolgozatok, valamint a képzés során, opcionálisan az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK) készíthető dolgozatok is. Az előadás végén szóba kerültek azok a fontos tényezők (például tudományos szakirodalom keresése, szakszerű hivatkozás) is, amelyekre érdemes odafigyelni egy pedagógiai kutatás kivitelezése és publikálása során.

A program folytatásában Dr. Lestyán Erzsébet egyetemi docens tartott szakkollégiumi előadást „Tehetséggondozás Európában és Európán kívül” címmel.

Hogyan marad versenyképes Finnország, mi a titka az izraeli innovációnak, és miért vezeti a ranglistákat Szingapúr? Dr. Lestyán Erzsébet előadása nyomán betekintést nyerhetünk a nemzetközi tehetséggondozás legsikeresebb modelljeibe. Finnországban az egyetemek és középiskolák összefogásán alapuló komplex programok dominálnak, ahol projektmódszerrel (például a Millennium Ifjúsági Táborban) készítik fel a fiatalokat a jövő technológiai és környezeti kihívásaira.

Izraelben ezzel szemben már korán, az általános iskola 2. osztályában országos mérést végeznek, hogy a legjobb 8% speciális tehetségosztályokban vagy heti egy napos gazdagító foglalkozásokon (E2K program) fejlődhessen tovább.

Szingapúr szintén a korai, 9 éves kori szűrésre és a kimeneti hatékonyságra épít: a diákok képességeik alapján differenciált tanulási utakat járhatnak be, vagy akár speciális (sport, művészeti, matematikai) tehetséggondozó iskolákban teljesedhetnek ki.

A rendezvényt Lonovics László főiskolai docens, művésztanár „Digitális képalakítás a képzőművészetben” című előadása zárta. Az előadásában hallgatója és saját alkotói munkájában alkalmazott számítógépes eljárásokat ismertette. Elsőként volt tanítványa, Alapi Katalin tanító szakos Országos Művészeti Diákköri pályamunkáját, Bartos Erika a Bogyó és Babóca a vízicsiga című mese illusztrációinak készítési folyamatát mutatta be. A hallgató a manuális rajzait számítógépes grafikai program segítségével színezte ki.

Ezt követően a Vasarely 120 című országos tárlaton kiállított Vasarely parafrázis című alkotásának készítéséról beszélt, amit a Photoshop grafikai programmal készített. Ugyancsak ezt a programot használva készült Digitális jelstruktúrák projektjét mutatta be videójában, amelyben egy digitális kódsor számítógépes transzpozíciójának alkotói folyamatát illusztrálta.

Az előadások a „Szakkollégiumok tehetséggondozó programjainak támogatása” című, NTP-SZKOLL-25-0020 azonosítójú pályázati program keretében valósultak meg.