Aktuális témájú előadásoknak adott otthont 2026. március 17-én a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Szakkollégiuma. A rendezvény a „Szakkollégiumok tehetséggondozó programjainak támogatása” című NTP-SZKOLL-25-0020 azonosítójú pályázati program keretében valósul meg.

Dr. Habil. Halasi Szabolcs a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Kar főiskolai tanára tartott szakmai prezentációt „Az iskolák megállíthatják az elhízást?” címmel. 

Az előadó rávilágított a gyermekkori elhízás aggasztó nemzetközi és hazai adataira, ugyanakkor hangsúlyozta az oktatási intézmények kulcsszerepét a folyamat megfordításában. A bemutatott adatok szerint Magyarországon a mindennapos testnevelés bevezetése (heti 5 óra) kiemelkedő az Európai Unióban, ahol az átlag csupán heti 2-3 óra. A legfrissebb kutatási eredmények (COSI 2022-2024) biztató tendenciát mutatnak: a magyarországi 6-9 éves korosztályban csökkent a túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya.

A szakember számos gyakorlati ajánlást fogalmazott meg az iskolák számára:

• Az egészséges étkezési szokások oktatása és a cukros, zsíros ételek visszaszorítása a büfékben.
• A rendszeres mozgás ösztönzése nemcsak a testnevelésórákon, hanem mozgásos szünetek beiktatásával is.
• Az aktív közlekedés (gyaloglás, kerékpározás) népszerűsítése az iskolába járáshoz.
• A pedagógusok és az iskolai személyzet példamutatása mint inspiráló erő.

„Nem az a legnagyobb érték, hogy élünk, hanem az, hogy jól éljünk” – idézte az előadó Szókratészt, emlékeztetve a jelenlévő hallgatókat és szakembereket a minőségi életmód fontosságára.

Az est második előadója Soczó Daniella a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Kar mesteroktatója, aki „A felső tagozatosok helyesírási hibái” címmel tartott előadást. A Szarvasi Gyakorló Általános Iskola tanulóinak munkáit vizsgálta meg friss kutatásában és a következő kérdésekre kereste a választ: Milyen kihívásokkal küzdenek az 5-6. osztályos diákok, amikor tollat ragadnak? Mi áll a gyakori helyesírási hibák hátterében.

A kutatás rávilágított arra, hogy a helyesírási készség nem választható el az olvasástól: az írásbeli magabiztosság alapjait az olvasástanítási módszerek és a nyelvi tudatosság fejlesztése teremti meg.

A kutatás során összesen 111 szöveget – köztük fogalmazásokat és tollbamondásokat – elemeztek. Az eredmények biztatóak: a „gyakorlós” diákok többsége jó helyesíró, az elvétett hibák jelentős része pedig úgynevezett formális hiba.

Gyakori nehézséget okoznak azonban a kiejtéstől eltérő írásmódú szavak. A diákok munkáiban többször felbukkantak olyan alakok, mint az „akadájon” vagy a „szobályába”, de az igekötők használata (például: „be engedtek”) és a magánhangzók időtartamának jelölése is próbára tette a gyerekeket. Érdekesség, hogy a tulajdonnevek és köznevek keverése mögött a kutató az idegennyelvi, különösen az angol nyelv hatását is feltételezi.

Soczó Daniella és témavezetője, Szarka Péter főiskolai docens szerint a hibák javításában kulcsszerepe van a módszertani sokszínűségnek. A puszta szabályismétlés mellett sokat segíthetnek a játékos feladatok, valamint a különböző ritmusok és mondókák, mint például a „ly” rögzítését segítő versike Károlyról és Orsolyáról. A szerző a jövőben tervezi az eredmények összevetését országos adatokkal, valamint a kutatás kiterjesztését más korosztályokra és a gépelt szövegek vizsgálatára is. Ahogy az előadás záró gondolata fogalmazott: „A nyelv nem lehet egyszerű, mert az ember nem egyszerű, aki beszéli”.

Dr. Habil. Halasi Szabolcs prezentációja itt megtekinthető.

Soczó Daniella prezentációja itt megtekinthető.