2026. március 10-én a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Kar oktatói Dr. Soós István docens a Klónozás egy esély a természetvédelemben, Dr. Szalókiné Dr. Zima Ildikó tanszékvezető, adjunktus A talajsavasodás okai és hatásai az élő szervezetekre pedagógus szemmel és Dr. Kerepeczki Éva adjunktus Az egyetlen bolygó, ahol csokoládét lehet kapni címmel tartottak előadást a Kar hallgatóinak.

Dr. Soós István f. docens előadása az univerzum történetének távlataiból indított. Egy szemléletes példával rávilágított: ha a világmindenség 13,8 milliárd évét egyetlen naptári évbe sűrítenénk, az emberiség teljes történelme mindössze az utolsó 15 másodpercet foglalná el.
A fajok több mint 99%-a kihalt, ám a modern genetika talán esélyt kínál a biodiverzitás megőrzésére és egyes fajok feltámasztására. Habár a filmekből ismert módszerek a DNS sérülékenysége és a sejtműködés bonyolultsága miatt nem kivitelezhetők, a sejtmagátültetésen alapuló klónozás már valós eredményeket mutat.
A technológia egyik mérföldköve a pireneusi kőszáli kecske esete volt: 2000-ben pusztult el az utolsó példány, melynek sejtjeiből később sikerült egy utódot világra segíteni, bár az állat csak néhány percig élt. Sikeresebbnek bizonyult a feketelábú görény megmentése, ahol a fagyasztott szövetekből klónozott egyedek segítettek a beltenyészet miatt leromlott állomány genetikai frissítésében, és mára már szaporodóképes utódok is születtek.
A klónozás technológiája még drága és alacsony hatékonyságú, a „fagyasztott állatkertekben” tárolt genetikai minták jelenthetik az utolsó esélyt a kihalt fajok feltámasztására vagy a végveszélyben lévők genetikai frissítésére.

Dr. Szalókiné Dr. Zima Ildikó tanszékvezető, adjunktus a talajsavanyodás folyamatait és annak pedagógiai vonatkozásait mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a talaj pH-értékének 5,5 alá csökkenése drasztikus változásokat indít el: egyes hasznos tápanyagok (például a foszfor) hozzáférhetősége a növények számára jelentősen lecsökken, miközben a mérgező nehézfémek – mint a kadmium, az ólom, az alumínium és a higany – mobilizálódnak.
Ezek a toxikus elemek a gyökérzeten keresztül beépülnek a növényi szövetekbe, majd a táplálékláncon át az emberi szervezetbe jutnak, ahol súlyos szervi károsodásokat (például vesebetegséget, májproblémákat vagy idegrendszeri zavarokat, daganatos megbetegedéseket) okozhatnak.
Az előadás konklúziója szerint a talaj védelme nem csupán környezetvédelmi feladat, hanem az egészséges élelmiszertermelés és az emberi életminőség megőrzésének alapfeltétele.

Dr. Kerepeczki Éva adjunktus különleges megközelítésben mutatta be a természetvédelem fontosságát: a csokoládé példáján keresztül világított rá arra, miért pótolhatatlan az élővilág sokszínűsége. Az előadás emlékeztetett, hogy a kakaó – az „istenek eledele” – az ősi maja civilizáció óta kíséri az emberiséget, de létezése, ahogy sok más alapvető erőforrásunké is, a stabil életközösségektől függ. A biodiverzitás nem csupán elméleti fogalom, hanem olyan gyakorlati szolgáltatásokat nyújt nekünk ingyen, mint a vizek tisztítása, a beporzás vagy a kártevők elleni védekezés.
Az előadó hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség csökkenése közvetlenül veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot és az életminőségünket. A jelen és jövő nemzedékei számára a természetes élőhelyek, például a tölgyerdők vagy a vizes élőhelyek értékeinek és ajándékainak tudatosítása és megóvása jelenti a garanciát arra, hogy a Föld továbbra is élhető, és „csokoládéban gazdag” bolygó maradjon.

Az előadások az NTP-SZKOLL-25-0020 azonosítójú pályázati program keretében valósult meg.